Egy ideig egyikünk sem szólalt meg. Én már épp nyitottam a számat, hogy elmondjam, ki kell mennem, mikor Harry elkezdte:

- Ginny! Ne haragudj, hogy eddig nem montam. Butaság volt, nem így kellene megtudnod... de... én is...szeretlek. 

Harry arcára mosoly ült. Én meg sem bírtam szólalni. A szemem könnybe lábadt a boldogságtól és a megkönnyebüléstől. Harry elővett egy zsebkendőt, és letörölte a könnyeimet.

- Táncolunk?- kérdezte Harry.

Én bólintottam és beálltunk a többiek közé táncolni.

- Na, mi újság?- rohant oda hozzánk Ron és Hermione, miután leültünk az asztalhoz.

- Háát... - kezdtem, de Harryvel elnevettük madunkat.

Ebből már Ronék is tudhatták a választ.

***

Másnap reggel Harryék már az asztalnál ültek, és rám vártak.

- Jó reggelt! - köszönt Hermione és Ron.

- Szia Ginny!

- Sziasztok! - válaszoltam, majd leültem Harry mellé.

- Jól mulattunk tegnap! - állapította meg Ron.

- Persze. - hagyta rá Hermione. - Inkább meséljetek, mi van a naplóval?

- Visszaadtam Ginnyinek... - válaszolta Harry.

- ...És mindent megbeszéltünk - folytattam.

- Remek! Akkor Malfoy már nem tud mivel fenyegetni. - örvendezett Ron.

- Tényleg Ginny! Még nem is mondtad, hogy sikerültek az RBF vizsgáid... - váltott témát Hermione.

- Elég jól. Mindent tudtam.

- Igen, az én hugom!

- Dehát Ron! Még jó, hogy nem rád hasonlít Ginny. Akkor nem ilyen jól sikerültek volna a vizsgái...

Erre mindenki nevetésben tört ki...

***

- Eljött az év vége. Mindenki örült neki. Bennem azért volt egy kis bánat, hogy nem találkozom a barátaimmal, és Harryvel. Igaz megbeszéltük hogy sűrűn fogunk levelezni... - firkantottam be a naplóm utolsó lapjára. - ...Ugyanis büszkén mondhatom, hogy már több, mint egy hónapja járok Harryvel!