- Egy ideje nálam van. - jelentette ki Hary.

- Harry! Köszönöm. Hogyan jutottál hozzá? - kérdeztem. Mikor rádöbbentem:

- Dehát...mégis mióta van nálad? Ugye nem olvastad el?

- Én... én... Ginny sajnálom. Elolvastam. - hallottam a rémítő választ Harry szájából.

- Öhm... értem. - nem is tudtam mit tegyek. Maradjak vagy elfussak...

Ekkor Hermione jött oda hozzánk.

- Úgy látom roszkor jöttem. - montda mikor észrevette a kezemben a naplómat.

- Neee! Maradj! - mondtam

- Hááát... tényleg rosszkor jöttél.

Jött teljesen egyszerre a két különböző válasz.

- Hermione! Van kedved táncolni? - kérdtezte Ron, aki épp ekkor ért oda.

Így megint kettesben maradtunk Harryvel.

- Szóval... ne haragudj! Nagyon sajnálom, de nem tudtam ellenállni, és... - mentegetőzött Harry.

- Nem. tényleg nem kellett volna elolvasnod. - válaszoltam haragomat leküzdve - Te se haragudj, hogy én meg ilyeneket írtam. Nagy butaság volt, hiszen tudom, hogy te úgyse fogsz engem sze...- és még a lélegzetem is megállt.