Besz�lget�s�k ut�n Hagrid elment Agyarral, hogy a kast�ly k�r�li mez�n �l� v�mp�rnyulakr�l tartson �r�t a harmadikosoknak. Mivel Harrynek nem volt t�bb �r�ja aznap, elhat�rozta, hogy pihen egy kicsit Hagrid kunyh�ja el�tt. Le�lt a f�be �s h�t�t a h�z fal�nak t�masztotta.

A v�mp�rnyulakat kerget� harmadikosok zajong�sa �s ki�ltoz�sa nem zavarta, ink�bb nyugtalan �lomba ringatta. Nem sokkal azut�n, hogy elaludt, �lmodni kezdett.

…�lm�ban visszaker�lt m�sod�ves kor�ba. Febru�r 14.-e volt. A r�zsasz�n tal�rt visel� Gilderoy Lockhart mosolyogva magyar�zta, mi�rt is az �v legszebb �nnepe a B�lint nap. Ron �pp azt mondta Hermion�nak, hogy rem�li nem volt a k�z�tt a negyvenhat ember k�z�tt, aki B�lint napi �dv�zletet k�ld�tt Lockhartnak. Hermione pedig elpirult �s keresni kezdett valamit a t�sk�j�ban. Harry �pp arra gondolt, hogy semmi �rtelme B�lint napot �nnepelni, amikor egy morcos sz�rnyas t�rpe, arany h�rf�val a kez�ben odal�pett hozz�, �s a nev�t ki�ltotta. - H�, te, ’Arry Potter! B�lint-napi �dv�zletet kapt�l!

Harry el akart futni, de a t�rpe gyorsabb volt, megel�zte �s elg�ncsolta. - Meg kell hallgatnod a B�lint-napi �dv�zletet 'Arry Potter! - �v�lt�tte az elv�g�dott fi�nak. Harry h�t�ra telepedett, megk�sz�r�lte a tork�t �s �nekelni kezdett:



Szeme oly �de z�ld mind f�k lombja ny�ron,

� az �n mindenem, �n egyetlen p�rom,

S szerelm�nk meg�ldatott:

Kedvesem gyermek�t v�rom



Harry azt hitte, mentem el�jul. Minden tanul� szeme r� szegez�d�tt. N�h�nyan nyitva felejtett�k a sz�jukat, m�sok vihogtak, �s valaki kijelentette: - Na, pont ez az, amire sz�m�tottam a h�res Pottert�l! – ez az ut�bbi megjegyz�s term�szetesen Malfoyt�l sz�rmazott.

- Ki k�ldte neked ezt a B�lint-napi �dv�zletet, Harry? - k�rdezte Ron. - Kit csin�lt�l fel?

- Kit, Weasley? - vigyorgott Malfoy. - Nem m�st, mint a kish�godat.

- Micsoda? - ki�ltotta Ron, Ginnyt keresve. A l�ny �pp utat pr�b�lt t�rni kifel� a zs�folt teremb�l. Draco ut�na ki�ltott: - Nem hiszem, hogy Potternek nagyon tetszett a B�lint-napi �dv�zleted!

- Ah, Draco rosszabb vagy a vil�g �sszes mumus�n�l! - pattogott Hermione.

- Egy mumusn�l? - Ron �s Harry odafordult hozz�. - M�g nem is tanultunk a mumusokr�l, Hermione! Az csak j�v�re lesz!

- �s? - vont v�llat Hermione.

Hirtelen v�ltozott a sz�n. Remus Lupin szob�j�ban voltak a harmad�vben. �pp Perselus Piton emelkedett ki a szekr�nyb�l. Comiculissimus!, mondta Neville remeg� hangon. A k�vetkez� pillanatban Piton professzor Neville nagymam�j�nak ruh�it viselte. Az oszt�ly nevet�sben t�rt ki.

- Te j�ssz, Harry - fordult hozz� Lupin.

- De tan�r �r, nekem nem kell szembesz�llnom a mumusommal ebben a jelenetben, ugyeb�r? Tudja, hogy vagy dementorr� vagy Voldemortt� v�ltozna, �s nem akarjuk megr�m�teni az oszt�lyt, nem igaz? K�l�nben is csak k�s�bb tan�tja meg nekem az Expecto Patronum-ot.

- Nem, Harry, ideje szemben�zned a mumusoddal. K�sz�lj fel, mert r�miszt� lesz.

Harry lenyelte a tork�ban l�v� gomb�cot, felemelte p�lc�j�t �s felk�sz�lt, hogy elki�ltsa mag�t: Comiculissimus!

Lassan kiny�lt a szekr�ny, felfedve egy v�r�s haj� l�nyt - az el�rehaladott �llapotban l�v� Ginny Weasley-t. - Szia Harry! - integetett bal k�zzel, mivel jobb kez�ben egy hatalmas j�gkr�met tartott. - �pp most ettem egy ban�nhaj�t, de m�g mindig �hes vagyok - magyar�zta Ginny. – Tudod, most kett� helyett eszem...

Harry agya forgott, megpr�b�lva kital�lni, hogyan tehetn� nevets�gess� a mumus�t, de hi�ba. A terhes Ginny egyszer�en nem volt mulats�gos, k�l�n�sen az�rt nem, mert az � gyermek�t hordta.

- Mire v�rsz, Harry? - mosolygott Lupin. – Gyer�nk, az oszt�ly elunja mag�t.

- Nem tudom, professzor, egyszer�en k�ptelen vagyok... – motyogta a fi�.

- Ha nem teljes�ted a feladatot, a t�bbiek mumusai megt�madnak - figyelmeztette a professzor.

- Nem tudom.... Nem tehetem... - r�zta fej�t Harry. Abban a pillanatban minden mumus r�vetette mag�t, r�ngatt�k a haj�t, csipkedt�k a f�l�t...

…. azt�n felriadt �lm�b�l.

- Hah? - az els� dolog, amit l�tott Hedvig volt, aki a v�ll�n �lt �s gyeng�den csipkedte a f�l�t. - �, Hedvig, olyan sz�rny� �lmom volt… m�g ann�l is rosszabb, mint amikor azt �lmodtam, hogy Voldemort �rtatlan embereket gyilkol… Sz�val megj�tt�l a v�lasszal?

A bagoly bar�ts�gosan huhogott, �s hagyta, hogy gazd�ja megoldja a zsineget l�b�n. Az ifj� var�zsl� kibontotta a levelet, �s olvasni kezdett.



Harry!



Igazad volt, te �s Ginny T�NYLEG a legbut�bb dolgot csin�lt�tok, amit csak tehet valaki a ti korotokban. Ne f�lj, nem tervezem, hogy rivall�t k�ld�k neked – pedig meg�rdemeln�d, fiatalember. Minden, amit tan�csolhatok neked, az az, hogy l�gy teljesen �szinte ahhoz a szeg�ny l�nyhoz. Ne kezd ker�lgetni a forr� k�s�t, t�rj a l�nyegre. A n�k nem szeretik a k�nt�rfalaz�st.

Azt �rod, libab�r�s leszel a n�s�l�s gondolat�t�l – �n meg�rtem, de hat�rozottan egyet�rtek McGalagony professzorral: feles�g�l KELL venned Ginnyt. Nem hagyhatod cserben. �s, ha igaz�n szereted �t (ahogy �rtad), biztos vagyok benne, hogy el�bb vagy ut�bb megk�rted volna a kez�t. (Persze csak k�s�bb ker�lt volna r� sor, de most nincs vesztegetni val� id�.) N�zd a dolog j� oldal�t, a gyermeketek �r�l majd, hogy ilyen fiatal sz�lei vannak, akikkel biztosan j�l ki tud majd j�nni.

Most menj Ginnyhez �s eml�kezz: legjobb az egyenes �t.

Holnap �rd meg, hogy kis vallom�sodnak – �s le�nyk�r�sednek - milyen hat�sa volt.

Vigy�zz magadra �s a csal�dodra.



Sirius



- Az �n… csal�dom? - fordult Harry Hedvighez. - L�tod ezt? Az �N csal�domr�l besz�l! Az �n saj�t csal�domr�l… - a bagoly odanyomta tollas fej�t a fi� arc�hoz. - Igen, igen Hedvig, te is a csal�dom r�sze vagy, de k�pzeld… nemsok�ra igazi csal�dom lesz, �gy �rtem, ha Ginny nem borul ki, �s hajland� hozz�m j�nni. Mit gondolsz? Hozz�m j�n feles�g�l?

Hedvig fel al� mozgatta a fej�t, mintha b�logatna.

- K�szi, Hedvig, sokat seg�tett�l - Harry �t�lelte, m�r amennyire egy ember meg�lelhet egy madarat. - Akkor megyek �s megmondom neki, hogy anya lesz. K�v�nj nekem sok szerencs�t! - r�mosolygott a bagolyra, azt�n elfutott a kast�ly ir�ny�ba.



* * * * *



- Nem l�ttam Harryt a s�t�t var�zslatok kiv�d�se �ra �ta – sz�lt Ron, ledobva mag�t egy sz�kbe Hermione k�zel�ben.

- �n sem - felelte a l�ny.

- Persze, hogy nem. Az eg�sz id�t itt t�lt�tted a k�nyvt�rban - mutatott r� Ron. - M�g mindig B�jg�n�r Billt olvasod?

- Ne legy�l gyerekes, Ron – r�ncolta a homlok�t Hermione. - Egy k�nyvet olvasok a nem-m�gikus betegs�gekr�l. Rem�lem, tal�lok valamit a h�god betegs�g�r�l.

- Nincs r� sz�ks�g, Herm - Ron odany�lt �s j�tszani kezdett a l�ny haj�val. – Ginny m�r j�l van, Madame Pomfrey holnap kiengedi a gyeng�lked�r�l.

- M�g mindig rossz el��rzetem van... valamit titkolnak el�l�nk, Ron - csukta be a k�nyvet Hermione.

- �s m�g te mondod, hogy t�l sokat hallgatom Trelawney professzort... – r�zta a fej�t Ron j�t�kosan. - �gy besz�lsz, mint �. Ne agg�dj! - a fi� bec�zget� keze a l�ny haj�r�l az arc�ra siklott.

- Nem agg�dom – suttogta Hermione.

- Nem?

- Nem.

- Akkor j� - z�rta le Ron a besz�lget�st egy gyeng�d cs�kkal.

- Micsoda idilli jelenet! – sz�lalt meg egy �rdes hang. - Nem f�ltek, sr�cok, hogy �gy maradtok... �sszeragadva?

Ron �s Hermione l�ngol� arccal ugrott sz�t.

- Malfoy! - Ron �k�lbe szor�totta a kez�t. - K�mkedsz ut�nunk?

- Nem, mi�rt kellene? - vicsorgott r�juk Draco. - Nem tal�lok semmi �rdekeset rajtatok. Egy�ltal�n nem vagytok k�l�nlegesek. Az egyik cs�r� Weasley szerelmes a s�rv�r� Grangerbe. Kit �rdekel?

- Akkor meg mi a fen�t csin�lsz itt? – vonta k�rd�re Ron.

- Mit? Nem hinn�d el, ha azt mondan�m, hogy k�nyvet olvastam? - somolygott. - �s igazad lenne. Nem ez�rt vagyok itt.

- Akkor? - vonta fel szem�ld�k�t Hermione.

- Ahogy mondtam, nem ti ketten vagytok a szenz�ci�, viszont a dr�gal�tos bar�totok, Potter hat�rozottan az, �s gyan�tom, hogy valami igaz�n szenz�ci�s dolog t�rt�nik vele.

- Mi�rt hinn�nk neked? - k�rdezte Hermione. - Mi�rt gondolod, hogy valami t�rt�nik vele?

- Mi�rt? - Draco sz�ja k�r�rvend� vigyorra h�z�dott. - Mert �pp most ment be a gyeng�lked�be, �s l�ttam, hogy ugyanakkor Pomfrey pedig kij�tt.

- �s? - Ron kezdett bossz�s lenni. - Mi olyan k�l�n�s abban, hogy megl�togat valakit a gyeng�lked�n?

- Az, hogy a 'valaki' akit �pp most l�togat meg, a te kish�god, Weasley - mondta Malfoy. - De igazad van, ez mag�ban nem lenne k�l�n�s. Amit�l k�l�n�s, az a titkol�dz�s a l�togat�sa k�r�l.

- Mif�le titkol�dz�s? - k�rdezte Ron �s Hermione k�rusban.

- Amint mondtam, l�ttam Pomfreyt kij�nni - magyar�zta Draco. - De azt nem eml�tettem, hogy k�vettem is. Bement McGalagony szob�j�ba, de r�snyire nyitva hagyta az ajt�t. Siker�lt elcs�pnem n�h�ny sz�t a besz�lget�s�kb�l. McGalagony arr�l besz�lt, hogy Potternek valami k�l�nlegesen fontosat kell mondania Ginnynek... hm, tal�n tal�lt egy l�da aranyat, �s a h�godnak akarja adni, mert tudja, hogy te soha nem fogadn�d el.

- Ne hallgass erre a bolondra, Ron - mondta Hermione. - Gyere, menj�nk fel a klubhelyis�gbe.

Ron b�lintott �s otthagyt�k Malfoyt a k�nyvt�rban. Amint az ajt� becsap�dott m�g�tt�k, �rd�gi mosoly t�nt fel Draco arc�n. - Csod�lkozni fogsz Weasley. Fogalmad sincs, mennyire fogsz csod�lkozni - mormolta.

* * * * *



- Rossz fi� vagy, Harry - vonta �ssze a szem�ld�k�t Ginny, ahogy megl�tta a gyeng�lked�be l�p� fiatalembert.

- Rossz fi�? - k�rdezte zavartan Harry. - Mi�rt?

- Mert ilyen sok�ig v�ratt�l! - mosolygott a l�ny �s kiny�jtotta fel� a karj�t. A fi� le�lt az �gyra. - Madame Pomfrey holnap reggel elenged a gyeng�lked�r�l - mes�lte Ginny vid�man. - Boldog vagyok, hogy v�gre itt hagyhatom ezt a helyet. Nem mintha nem szeretn�m a csokol�d�t, de m�r v�gyom egy kis keny�rre, z�lds�gre, �s persze hi�nyoznak a tanulm�nyaim is, �s... h�, Harry, valami baj van?

- Mi? �, ne haragudj - n�zett r� bocs�natk�r�en Harry. – Kicsit elkalandoztak a gondolataim.

- Elkalandoztak? - a l�ny karba tette a kez�t. - Azt gondoltam, hogy �n vagyok az egyetlen ebben az iskol�ban, aki fel� a gondolatait el szoktak kalandozni. T�nyleg, Harry mi t�rt�nt? Nyugtalannak l�tszol.

T�m�n�l vagyunk - s�hajtott a fi�, megfogta a l�ny kez�t. Tekintet�k tal�lkozott. - Valami fontosat kell mondanom neked, Ginny. Valamit, ami... tal�n ijeszt�. Ne f�lj, annyira nem rossz... ah, nos, a n�z�pontt�l f�gg, de… - ne ker�lgesd a forr� k�s�t, t�rj a l�nyegre - ok�, sz�val McGalagony azt mondta, hogy nem igaz�n siker�lt megfelel�en alkalmaznod azt az Anti-Conceptus B�b�jt, dr�g�m. - Kimondtam, kimondtam! - k�nnyebb�lt meg... egy m�sodpercre. De azt�n �szrevette, hogy Ginny milyen csendes, �s rosszul kezdte �rezni mag�t. - Meg�rtette vajon, amit mondtam?

- Ginny? - suttogta, megszor�tva kiss� a l�ny kez�t. Tal�n sokkot kapott, �s ki kell z�kkenteni bel�le.

- Anya meg fog �lni – sz�lalt meg v�g�l Ginny. - �s t�ged is.

- Ha meg�l, akkor nem tudlak feles�g�l venni - pr�b�lt tr�f�lkozni Harry.

- F...feles�g�l? - dadogta a l�ny.

- Aha - Harry lecs�szott az �gyr�l, t�rdre esett, de k�zben nem engedte el a l�ny kez�t. - Virginia Weasley, megtiszteln�l azzal, hogy feles�g�l j�ssz hozz�m? Szeretlek.

A l�ny t�l meghatott volt ahhoz, hogy besz�ljen, a s�r�s fojtogatta. �retlen �s ostoba tett�k k�vetkezm�ny�nek s�lya r�nehezedett t�r�keny lelk�re �s a kegyetlen igazs�g �gy ny�lt ki fel�, mint valami sz�rny� m�gikus l�ny s�t�t cs�pja.

Terhes.

�s Harry Potter, a fi�, akit t�z�ves kora �ta szeret, most h�zass�got aj�nl neki. Azt k�ri, hogy legyen a feles�ge.

Harry Potter feles�ge...

- Ginny? - a fi� agg�d� hangja t�rte meg a csendet. - �tgondolhatod a dolgot. Nem s�rgetlek. Ha nem tudsz most v�laszolni, �n meg�rtem…

- Shh! - Ginny let�rdelt mell�, ujj�t a sz�j�ra t�ve. - Te kis buta! Mi�rt gondolod, hogy id�re van sz�ks�gem ahhoz, hogy eld�ntsem hozz�d megyek-e?... A v�laszom igen. Boldogan leszek a feles�ged. �n is szeretlek.

- �, Ginny! – s�hajtott Harry �s szorosan karj�ba z�rta a l�nyt.

Egyik�k sem tudta, mennyi ideig t�rdeltek ott egym�st �t�lelve. Ginny hangosan szipogott, Harry pedig pr�b�lta elfojtani az �r�m �s megk�nnyebb�l�s k�nnyeit. Megint rendben volt minden.

Minden? Nos, minden, kiv�ve, hogy el kell mondaniuk titkukat a tan�raiknak, iskolat�rsaiknak, rokonaiknak �s bar�taiknak... mindenkinek a var�zsl�k vil�g�ban... �s sz�rny� botr�ny lesz, ahhoz k�ts�g sem f�r...

De ebben a pillanatban az id� meg�llt a szerelmesek sz�m�ra, egyik�k sem t�r�d�tt a gyeng�lked�n k�v�li vil�ggal. Nem volt senki m�s, csak �k ketten... �s persze a meg nem sz�letett gyermek�k. Ginnyt �lelve �s cs�kolva, Harry nem gondolt Trelawney j�slat�ra - hogy egy bizonyos sz�let�s furcsa... �s s�t�t esem�nyeket ind�that el..



* * * * *



K�r�lbel�l egy �ra m�lva Minerva McGalagony l�pett be a gyeng�lked�be. Harry �s ifj� jegyese nem vette r�gt�n �szre. Az �gyon �ltek, h�ttal az ajt�nak. Ginny a fej�t Harry v�ll�ra hajtotta, a fi� jobb karja a l�ny karcs� test�t �lelte. A j�v�j�kr�l besz�lgettek, amelyr�l a leghalv�nyabb fogalmuk sem volt, de j�l esett �lmodozni kett�j�k, illetve h�rm�juk v�gtelen boldogs�g�r�l.

A mindig szigor� �s k�z�ny�s McGalagony professzor meghat�dott a k�t �ld�g�l� gyerek l�tt�n. Szerelem �s b�ke sug�rzott fel�l�k. Egy percig csak �llt az ajt�ban, azt�n megk�sz�r�lte a tork�t, hogy �szrevegy�k.

Harry �s Ginny megfordult.

- �gy l�tom, minden a terv szerint ment, igaz, Potter? - k�rdezte Minerva.

- Igen professzor - b�lintott a fi� �s fel�llt. Volt rajta valami furcsa. Valami szokatlan. McGalagony nem igaz�n tudta volna megmondani, hogy mi, de valami megv�ltozott rajta. Az arca ugyanaz volt: csinos, kor�n�l j�val fiatalabbnak t�n� - m�gis volt valami k�l�nbs�g. Tal�n sz�j�nak m�skor l�gy vonala l�tszott most hat�rozottabbnak, tal�n a szemei nem csillogtak olyan csintalanul, mint m�skor... komolyabban t�nt.

A professzor megd�bbent a felismer�st�l hogy ez a fi� feln�tt - tulajdonk�ppen alig huszonn�gy �ra leforg�sa alatt. Nem az �vek tett�k �regebb�, hanem az �let sz�mos megpr�b�ltat�sa - �s k�l�n�sen ez a mostani… Az a tudat, hogy apa lesz – az volt �let�nek legnagyobb megpr�b�ltat�sa.

Most pontosan �gy n�zett ki, mint az apja: egy feln�tt f�rfi.