- Micsoda? Mit mondt�l? - h�pogott McGalagony.

- Terhes, Minerva.

- De hiszen m�g csak tizenhat �ves!

- Tudom, tudom. M�g � is gyerek... �s gyereke lesz. C, c, c, sehogy sem j� ez. Mit csin�lunk most?

- J� k�rd�s - r�ncolta a homlok�t McGalagony. – Igazad van, azt hiszem t�nyleg ez az els� eset a Roxfort t�rt�net�ben, hogy egy di�k teherbe esik. Micsoda sz�gyen! - a szeme villogott a m�regt�l, vill�mokat sz�rva szeg�ny Poppyra.

- Ne n�zz �gy r�m Minerva, mintha az �n hib�m volna!

- Bocs�ss meg... - r�zta fej�t McGalagony. - Nagyon hirtelen j�tt ez a dolog, t�l megr�z�... egy�bk�nt meg, ha m�r a hib�ztat�sn�l tartunk, ki az apa?

Madame Pomfrey v�llat vont. - Honnan tudhatn�m? Tal�n megk�rdezhetn�nk Ginnyt... de persze el�bb el kell mondanunk neki az �js�got...

- Micsoda? - Minerva felvonta a szem�ld�k�t. – � m�g nem is tudja? Fel sem mer�lt benne…?

- Nem, azt hiszem nem tudja - v�laszolt a n�v�r. - Nos, akkor megk�rdezz�k t�le, hogy ki az apa?

- Ink�bb ne - mondta McGalagony hat�rozottan. - Ha m�g nem tudja, nem is kell tudnia, am�g nem tudunk besz�lni Dumbledore-ral. � pedig most ment el Erd�lybe szerz�d�st k�tni a BKV RT-vel.

- BKV Rt.? - b�mult r� zavartan Poppy

- A Bukarest K�rny�ki V�mp�rok Rom�niai T�rsas�ga – legyintett McGalagony.

- �, �rtem - Pomfrey b�lintott. – �gy gondolod, ne sz�ljunk senkinek, hogy Ginny gyereket v�r?

- Pontosan.

- De akkor hogyan tudjuk meg, ki az apa?

- Egyszer�en. Nyitva tartjuk a szem�nket.

- Mire gondolsz?

- Mindenkinek azt mondjuk, hogy Ginny betegs�ge... mondjuk… clupea, �s m�g k�t napig nem hagyhatja el a gyeng�lked�t.

- Clupe micsoda?

- Ne t�r�dj vele - s�hajtott McGalagony. - Heringet jelent latinul. Ez jutott els�nek eszembe.

- Rendben, legyen clupea - �rtett egyet Pomfrey. - �s...?

- …�s mi, �gy �rtem te rajta tartod a szemed Ginny l�togat�in. Kell, hogy legyen k�zt�k valaki, aki furcs�n viselkedik.

- Minden Roxforti di�k furcs�n viselkedik – jelentette ki Poppy.

- Nos, ez igaz, de �n �gy �rtem... h�t tudod! ...Vagy m�gsem? - vont v�llat McGalagony. - El�bb vagy ut�bb csak megtal�ljuk az ap�t. Ha nem azel�tt, hogy Dumbledore visszaj�n, h�t azut�n. H�rom nap m�lva �gyis �jra itt lesz.

- Rendben, de hogyan tartsam Ginnyn a szemem an�lk�l, hogy � �szrevenn�?

- Haszn�ld a Videus-Camericus B�b�jt.

- A mit???

McGalagony hitetlenkedve forgatta a szem�t. Ez egy olyan b�b�j, amit minden k�pzett boszork�nynak �s var�zsl�nak tudnia kell!

- J�l van, elmagyar�zom... - kezdett hozz�.

* * * * *

- Hogy vagy, hugi? - k�rdezte Ron �s helyet foglalt Ginny �gy�n. - Nem is l�tszol betegnek. Vesz�lyes ez a clupea?

- � nem, nem az - mosolygott Ginny. - Madame Pomfrey azt mondta, hogy k�t napon bel�l j�l leszek. Ne agg�dj miattam, b�tyus.

- Szia, Ginny! - l�pett be Hermione a gyeng�lked�be. - Jobban vagy?

- Igen, sokkal jobban - felelte a v�r�s haj� l�ny. - Csak unatkozom.

- Unatkozol? Ezt meg tudom �rteni! - b�logatott Ron. - Van egy t�kj� t�rt�netem sz�modra, kish�gom...nem is egy, kett�! Melyiket akarod el�sz�r hallani? A drac�sat, vagy harryset?

Amikor Ron kiejtette Harry nev�t, Ginny kiss� elpirult, de szerencs�re senki sem vette �szre.

- Kezdd Drac�val - mondta.

- Ok� - vigyorgott Ron. – Na, akkor k�pzeld magad el� a pinc�t, Piton �pp tan�t nek�nk valami baromi unalmasat, �s Neville b�n�zik, mint rendesen...

Ginny nagyon �lvezte Ron t�rt�net�t. A v�g�n Ron nem felejtette megeml�teni, hogy Draco majdnem olyan muris volt vir�gz� fa�ggal a bal f�l�ben, mint pattog� g�r�nyk�nt. Ginny kuncogott, elk�pzelve az ijedts�gt�l ordib�l� Malfoyt, amint r�j�n, hogy mi t�rt�nt vele.

- ...�s az eg�sznek az lett a v�ge, hogy Piton �j lehet�s�get tal�lt, hogy szek�lja Harryt. Azt mondta neki, biztos benne, hogy Draco eset�t nagyon mulats�gosnak tal�lja, azt�n Harrynek meg kellett innia a b�jitalt, amit f�z�tt. Szeg�ny Harry megitta, �s... beleszeretett Mrs. Norris-ba!

- MI???? – Ginny hirtelen alig kapott leveg�t �s minden v�r kifutott az arc�b�l. – Egy… egy MACSK�BA szerelmes????

- �, nem igaz�n... - kacar�szott Ron. - Tudod, azt�n Piton adott neki valami ellenszert... �gy m�r nem szerelmes a macsk�ba... de az�rt r�hejes volt.

- Ron! - Hermione helytelen�t� pillant�st vetett r�. - Nem hiszem, hogy Ginny �lvezne egy olyan t�rt�netet, amelyben Harry megsz�gyen�l - pajkos mosolyt villantott bar�tn�j�re. – A mi Ginnynk jobban kedveli Harryt ann�l, nemde?

Ginny arca ugyanolyan sz�n�v� v�lt, mint a haja. - Biztos vagy benne, hogy m�r nem szereti Mrs. Norris-t? – k�rdezte agg�dva. Ron �s Hermione nevet�sben t�rt ki.

- Eg�szen biztos lehetsz benne - mosolygott Hermione. Ginny visszamosolygott.

- Te j� �g, most veszem �szre milyen k�s� van! - ki�ltotta Hermione, a sarokban l�v� �ll��r�ra pillantva. - Majdnem nyolc �ra, �s m�g tanulnom kell a k�nyvt�rban. Mennem kell Ginny. Vigy�zz magadra.

- Viszl�t, Hermione - v�laszolt a m�sik l�ny.

- Viszl�t, Hermione - tette hozz� Ron, Ginny hangj�t ut�nozva. - Tal�lkozunk a k�nyvt�rban holnap reggel.

Hermione visszafordult az ajt�b�l. - Mi�rt �pp a k�nyvt�rban?

- Mert el fogsz aludni a dr�gal�tos k�nyveid k�zt, az�rt.

- Nem fogok - n�zett cs�ny�n Hermione. - �s sz�llj le a k�nyvm�ni�m cikiz�s�r�l, j�?

- Lesz�llok r�la... majd ha te sem k�sz�lsz a folyos�n B�jg�n�r Bill �letrajz�nak n�gy teljes k�tet�vel.

Most Hermion�n volt a sor, hogy elpiruljon. - Nem a te dolgod, mit olvasok a szabadid�mben! �s � nem egy m�sodik Lockhart!

- Nem mondtam, hogy az - mutatott r� Ron.

- De gondoltad!

- Nem �n.

- De igen!

- Nem!

- De igen!

- Fejezz�tek be a l�rm�z�st, gyerekek! - korholta �ket Madame Pomfrey, amint bel�pett a szob�ba. - Ez gyeng�lked�, ha nem tudn�tok, �s Weasley kisasszonynak pihen�sre van sz�ks�ge.

- Nem akartunk... - kezdte Hermione.

- Nem �rdekel, hogy mit akartatok! - jelentette ki szigor�an Pomfrey. - Kifel�, mindketten!

- J� �jt, hugi - mondta Ron Ginnynek �s elhagyta a gyeng�lked�t Hermion�val.

Ahogy az ajt� becsap�dott m�g�tt�k, a l�ny r�t�madt Ronra: - Hogy mersz �gy s�rtegetni... f�leg a beteg testv�red el�tt!?!

- � nem az�rt vagy m�rges, mert T�GED cikiztelek, hanem, mert B�jg�n�r Billt cikiztem.

- Fogd be a sz�d, te idi�ta! - vakkantotta Hermione, �s h�tat ford�tott neki.

- J�l van na, befogom, de nem is besz�lek veled t�bb�! - v�gott vissza Ron.

- Rendben.

- Remek.

- Rendbeeen - Hermione kezdte megunni kis j�t�kukat.

- Nem gondolod, hogy h�ly�n viselked�nk? - k�rdezte Ron.

- Dehogynem - vallotta be a l�ny, a fi� fel� fordulva. Ron is megfordult, hogy szembe n�zzen vele. A holdf�ny bes�t�tt az ablakon, ez�st cs�kokat festve a folyos� fal�ra �s padl�j�ra... �s csillog� gl�ri�t vonva Hermione haja k�r�.

- Hogy te milyen gy�ny�r� vagy! - s�hajtott Ron.

- Az vagyok? – a l�ny ajka mosolyra h�z�dott.

- Aha - Ron k�zelebb l�pett, megfogva a l�ny kez�t. - Nem akarok veszekedni veled t�bbet Herm.

- �n sem.

- Akkor adj egy cs�kot, �s legy�nk bar�tok.

- Egy cs�kot? - vonta fel a szem�ld�k�t a l�ny.

- Ahaaaa... - felelte a fi�. - Megcs�kolhatlak?

- Micsoda h�lye k�rd�s... – mosolygott Hermione �s leh�zva Ron fej�t, az ajk�t szorosan Ron�hoz tapasztotta.

H�borc �gy tal�lt r�juk.

- Rossz k�lyk�k! Csintalan k�lyk�k! Megyek �s megmondom McGalagony professzornak, mit csin�ltok itt! - rivallt r�juk.

- Ne mer�szeld H�borc, vagy �n... - kezdte Ron.

- Vagy mit csin�lsz? - vigyorgott r� a kopog�szellem gonoszul. - Meg�lsz? Nagyon mulats�gos vagy Roncimonci! H�, Granger j�l v�lasztott�l! � a legnagyobb boh�c az eg�sz iskol�ban! Nem is eml�tve, hogy milyen j�l sm�rol!

- Fogd be H�borc, vagy azt mondom McGalagonynak, hogy ledobtad ezt a v�z�t - mondta Hermione.

- Milyen v�z�t? - r�ncolta a homlok�t H�borc.

- Ezt – felelte a l�ny, leemelve egy nagyon t�r�keny v�z�t a k�zeli polcr�l. Ez volt McGalagony kedvenc darabja. K�n�b�l hozta, ahol fut� kalandba keveredett egy m�gikus-mandarinnal. Persze senkinek sem mes�lt kis liezonj�r�l, de nagy becsben tartotta a mandarin aj�nd�k�t, �s azt akarta, hogy a folyos�n elhaladva mindenki megcsod�lja.

- Igen, megmondja McGalagonynak... - helyeselt Ron. - Vagy ink�bb a V�res B�r�nak. Mit gondolsz H�borc, meg�ri be�rulni minket?

A kopog�szellem egy 'ok�-legk�zelebb-�jra-pr�b�lkozom' pillant�st vetett m�g r�juk �s a csukott ablakon kereszt�l t�vozva magukra hagyta �ket.

Hermione visszatette a v�z�t a polcra, �s Ronhoz fordult. - Hol is tartottunk?

- Azt hiszem, itt... - v�laszolt a fi� �s, szorosan �t�lelte a l�nyt �s folytatta a cs�kot ott, ahol abbahagyt�k.

* * * * *

Amikor v�g�l visszat�rtek a Griffend�l klubhelyis�g�be, Ron elhat�rozta, hogy megn�zi, mi van Harryvel.  Hermione pedig, miut�n adott Ronnak egy j��jtpuszit, felment a l�nyok h�l�term�be…

A szob�jukba l�pve Ron �szrevette, hogy legjobb bar�tja sehol sincs.

- Hol van Harry? - k�rdezte Deant �s Seamust akik 'ki-tudja-tov�bb-visszatartani-a-l�legzet�t' j�t�kot j�tszottak.

- Vagy t�z perce ment el - felelte Seamus, �s vett egy nagy leveg�t, mert m�r eg�szen lila volt a feje a l�legzet-visszatart�st�l.

- Mi�rt? Hov� ment? - �rdekl�d�tt Ron.

- Fogalmam sincs - vont v�llat Dean. - De kicsit ideges lett, amikor elmondtuk neki a h�god �jul�s�t. Nem tudom mi�rt... ez a clupea dolog olyan vesz�lyes?

- Nem, nem az – r�zta a fej�t Ron. - Gondolod, hogy elment megl�togatni Ginnyt?

- Nem hiszem - v�laszolt Seamus. - M�r f�l kilenc, �s a l�togat�si id�nek nyolckor v�ge.

Mind az ajt� fel� fordultak, ahogy Neville bel�pett a szob�ba.

- Nem l�ttad Harryt, Neville? - fordult hozz� Ron.

- De, �pp szembe rohant velem a folyos�n - felelte a fi�. - Nem is vett �szre, �s majdnem nekem j�tt.

- Egyre �rdekesebb - jegyezte meg Seamus.

- Aha... h� Trevor! Gyere vissza! - ki�ltotta Neville, amint kedvence kiugrott a kez�b�l. �ld�zni kezdte a varangyot a baldachinos �gyak k�z�tt, de Trevor gyorsabb volt n�la. - Ok�, te akartad! - figyelmeztette az �llatot. - Invito Trevor! - rikkantotta, felemelve p�lc�j�t.

A varangy r�gt�n odarep�lt h�vogat� karjaiba.

- J�l csin�ltad, Neville! - fejezte ki csod�lat�t Dean �s Seamus.

- Legal�bb olyan j�l csin�ltad, mint Flitwick professzor - tette hozz� elismer�en Ron.

* * * * *

Madame Pomfrey m�r majdnem elaludt, amikor a Videus-Camericus B�b�j fel�bresztette. "Hah?" megd�rg�lte a szem�t, a kez�be t�masztotta a fej�t, �s az asztala el�tt a leveg�ben lebeg� apr� k�perny�re b�mult. - Majdnem elaludtam! - korholta mag�t.

Igaz�n nagyon hossz� �rk�d�s �llt m�g�tte, 16:00-t�l 20:00 �r�ig legal�bb �tven l�togat� j�rt Ginnyn�l, �s Pomfrey mindet a legnagyobb figyelemmel k�s�rte. Mindenk�ppen �szre akarta venni, ha valaki furcs�n viselkedik. Egy id� ut�n azonban feladta, mivel mindenki furcs�n viselkedett. Parvati �s Lavender hozott Ginnynek egy kis t�kr�t, meg egy f�s�t, hogy k�nnyen rendbe hozhassa a haj�t, ami �sszeborzol�dott a p�rn�n. Susan, Ginny legjobb bar�tn�je egy csom� k�nyvvel �rkezett �s elmagyar�zta, melyik oldalakat kell elolvasni, hogy semmit se mulasszon. Azt�n suttogni �s vihogni kezdtek valamin, de Pomfrey csak annyit tudott kivenni az eg�szb�l, hogy 'Micsoda megk�nnyebb�l�s!'. Nem sokkal azut�n Draco �s k�t csatl�sa l�togatta meg a l�nyt. Malfoy szarkasztikusan megjegyezte, hogy Ginny h�l�s lehet, hogy az iskol�ban ingyenes az orvosi ell�t�s, mert a csal�dja �gysem tudn� kifizetni. Azt�n egy �jabb csoportnyi bar�tn� �rkezett Ginnyhez, elpletyk�lva hogy 'azok az �tkozott tan�rok sosem hagyj�k �ket b�k�n'.  Madame Pomfrey r�szben egyet�rtett vel�k, k�l�n�sen Piton eset�ben.

Kev�ssel nyolc el�tt �rkezett Ron �s Hermione, �s �k voltak az utols� l�togat�k.

B�r Madame Pomfrey csaknem biztos volt benne, hogy senki sem j�n nyolc ut�n, az�rt elhat�rozta, hogy a szomsz�dos szob�b�l a b�b�j seg�ts�g�vel tov�bbra is szemmel tartja a betegszob�t. Persze Ginnynek fogalma sem volt r�la, hogy figyelik.

M�r f�l kilenc is elm�lt, amikor Poppyt a ny�l� ajt� zaja �bresztette fel f�l-�lm�b�l. R�gt�n az el�tte lebeg� apr� k�perny�re ir�ny�totta a figyelm�t. T�ls�gosan �lmos �s k�ba volt, hogy felismerje, ki l�pett a szob�ba. M�g egyszer megd�rg�lte szem�t, amint a l�togat� el�rte Ginny �gy�t. Az alak az �gy f�l� hajolt, hogy megn�zze az alv� l�nyt. B�rki volt is a j�vev�ny, �gy t�nt, elhat�rozta, hogy nem �breszti fel a l�nyt. Megfordult �s letett valamit Ginny �jjeliszekr�ny�re, majd menni k�sz�lt.

Pomfrey, pislogva, megpr�b�lta kivenni a l�togat� arc�t.

Harry Potter volt az.

B�r az arca nem l�tszott valami j�l a f�lhom�lyban, a szem�vege �sszet�veszthetetlen volt.

Mit akar ez itt? - csod�lkozott Poppy. - Ne, fi�, ne menj m�g! - sik�totta mag�ban, hiszen az �sszes l�togat�� k�z�l Potter viselked�se volt a legfurcs�bb.

Nagy megk�nnyebb�l�s�re Ginny kinyitotta a szem�t �s a t�voz� ut�n sz�lt. - Harry?

A fi� megfordult �s visszament az �gyhoz. - Szia. Hogy vagy?

- K�sz, j�l - mosolygott a l�ny �s intett a fi�nak, hogy �lj�n az �gya sz�l�re. Harry engedelmeskedett.

- Hallottam, hogy van valami betegs�ged, amit �gy h�vnak, hogy ... sajn�lom, elfelejtettem.

- Ne t�r�dj vele, nekem se siker�lt megjegyezni - v�laszolt a l�ny. - K�szi a r�zs�t.

- Tetszik? - pillantott a fi� a s�rga r�zs�ra, amelyet az �gy melletti asztalk�ra tett.

- Nagyon sz�p - b�lintott a l�ny.

- Gondolkoztam, hogy pirosat hozzak-e, v�g�l a s�rga mellett d�nt�ttem – magyar�zta Harry - A piros egy kicsit … hm … gyan�s lenne, nem?

- Aha - kuncogott Ginny, megfogva a fi� kez�t. - Azt hittem, nem is l�togatsz meg.

- Mi�rt? – Harry megpr�b�lta r�ncolni a homlok�t, de nem siker�lt.

- Mert nem t�r�dt�l velem mi�ta … sz�val, tudod …

- Tudom, �s sajn�lom, Gin – s�hajtott a fi�. - De te ker�lt�l engem, nem �n t�ged.

- Lehet. Olyan buta voltam, Harry - mosolygott szomor�an a l�ny

- Nem, nem volt�l. Csak megijedt�l, ak�rcsak �n – v�laszolta Harry. - De l�tod, nem volt mi�rt agg�dni.

- Nem, nem volt. Elv�geztem magamon azt a bonyolult Anti-Conceptus-B�b�jt. �s m�k�d�tt.

- H�la az �gnek, m�k�d�tt - Harry felemelte Ginny jobbj�t az ajk�hoz. Amikor megcs�kolta a kez�t, a l�ny �g�v�r�s haja t�v�ig elpirult, de hamar visszanyerte a hangj�t.

- Csak a kezemet akarod megcs�kolni, Harry?

A fi� sz�ja pajkos mosolyra h�z�dott. - Persze, hogy nem - k�zelebb hajolt Ginnyhez, ajka gyeng�den �rintette a l�ny�t.

A szomsz�d szob�ban Madame Pomfrey k�zel volt az �jul�shoz.

Ahogy Harry visszah�z�dott, a l�ny hirtelen �t�lelte a nyak�t �s szenved�lyesen visszah�zta mag�hoz, vil�gosan kifejezve, hogy egy cs�kkal nem el�gszik meg.

A szomsz�d szob�ban Madame Pomfrey a kiborul�s hat�r�n volt.

Ginny nem engedte el Harryt, leh�zta mag�hoz, �gy mindketten v�zszintesbe ker�ltek, cs�kol�z�suk �s �lelkez�s�k pillanatr�l pillanatra vadabb� v�lt.

Titkos megfigyel� k�perny�je el�tt Madame Pomfrey �gy �rezte, hogy ugr�lni �s �v�lteni tudna: ’Szents�ges csokib�ka, Harry Potter az, Harry Potter az!’

Legnagyobb megk�nnyebb�l�s�re a gyerekek szenved�lyes szerelmi jelenete k�t percen bel�l v�get �rt, �s Harry t�vozott

Poppy megv�rta, am�g Ginny elaludt, azt�n kisietett a gyeng�lked�b�l, s egyenesen McGalagony szob�j�hoz szaladt.

Kopogott az ajt�n. Senki sem v�laszolt.

�jra kopogott, most kiab�lva: - Minerva, Minerva, �n vagyok, Poppy, engedj be!

Az ajt� kiny�lt �s egy nagyon �lmos tekintet� McGalagony professzor n�zett ki rajta.

- Mi van ... mi t�rt�nt? - �s�totta, beengedve a m�sik n�t.

- Megvan! - felelte gyorsan Pomfrey.

- A b�n�s?- k�rdezte McGalagony, �s elnyomva egy �jabb �s�t�st, sk�tkock�s k�nt�s�t felvette a h�l�ing�re.

Poppy b�linott.

- ����s? - vonta fel a szem�ld�k�t Minerva.

- Nos, nem fogod elhinni.

- �lvezed, hogy megk�nozhatsz, ugye?

- Nem, term�szetesen nem - r�zta fej�t Pomfrey.

- Akkor ki vele! - emelte fel a hangj�t McGalagony. - KI AZ????

Pomfrey mostanra azonban m�r igaz�n �lvezni kezdte a m�sik n� zavar�t. - Mi lenne, ha kital�l�sdit j�tszan�nk?

- Hogyan?- h�rd�lt fel McGalagony, nem t�r�dve azzal, hogy esetleg az eg�sz kast�lyt felveri.

- Tegy�l fel k�rd�seket, �s �n igennel vagy nemmel v�laszolok - mondta Poppy. - Rajta!

Neeem, ilyesmi nem t�rt�nhet meg velem! - �tkoz�dott Minerva. - Lefekv�si id� van, f�radt vagyok, �s Poppy kital�l�sdit  akar j�tszani. A vil�g olyan igazs�gtalan!

Hirtelen feln�zett. – J�l van. Egy hatodikos?

- Nem - r�zta a fej�t Pomfrey

- Hetedikes?

- Igen.

- Egy Mardek�ros? - McGalagony rem�nykedett, hogy a b�n�s nem a saj�t h�z�b�l val�.

- Nem.

- Hugrabug?

- Nem.

- Holl�h�t? - Minerva m�g mindig rem�lte, hogy Pomfrey igent mond.

- Neeem.

Fen�be! - �gy, sz�val Griffend�les.

- Igen.

McGalagony elkezdte sz�mba venni a lehets�ges fi�kat. Tizenh�t hetedikes Griffend�les fi�t sz�molt �ssze.

- Rendben van, barna haj�?

- Nem.

Teh�t tizenkett� sz�ba sem j�het. - Sz�ke, tal�n?

- Nem.

M�g kett� kiesik. - Marad k�t fekete �s egy v�r�s haj� fi�... de a v�r�s haj� az Ron, teh�t nem lehet. - McGalagony m�g egyszer �tgondolta. - Az egyik fekete haj� fi� Jim Benton, a m�sik... Ne! Ne �! Csak � ne! B�r jellemz� lenne r�: � azt�n tudja, hogyan ker�lj�n bajba... de...

- Az arckifejez�sedb�l l�tom, megoldottad a rejtv�nyt - vigyorgott Pomfrey.

McGalagony arca megr�ndult. - Mondd, hogy nem Potter az! Mondd, Poppy, k�rlek!

Madame Pomfrey kiny�jtotta a kez�t �s Minerva v�ll�ra tette, hogy megnyugtassa. - Tudom, hogy neh�z neked, mert Potter Griffend�les, �s Ginny is az. Hamarosan borzaszt� botr�ny lesz, ami sz�gyent hoz a h�zadra, de figyelj, Minerva, n�zd a dolog j� oldal�t!

- A j� oldal�t?  MILYEN j� oldal�t? - McGalagony felemelte a fej�t, �s egyenesen a m�sik asszony szem�be n�zett.

- Ezek a gyerekek szeretik egym�st. L�ttam. Olyan szenved�lyesen �lelkeztek �s cs�kol�ztak, hogy majdnem azt hittem, hogy egy mugli film szerelmi jelenet�t l�tom.

McGalagony cs�ny�n n�zett - Szeretik egym�st? Ugyan, Poppy! Csup�n szenved�ly, amit �reznek. Csak hormonokt�l t�lf�t�tt tizen�vesek, akik gyorsan r�j�nnek majd, hogy ami hev�tette �ket minden volt, csak nem szerelem.

Madame Pomfrey v�llat vont. - Azt hiszem, �k jobban tudj�k, mint mi.

- Rendben van. K�ldd le hozz�m Pottert. De most azonnal.